Hölgyeim és Uraim! Tisztelt kollégák! Ügynökségünket a
nagyfőnök egy rendkívüli feladattal bízta meg! Minket ért a legnagyobb
megtiszteltetés, hogy a titkos ügynökségek történetében a leghatékonyabb
projektet valósítsuk meg. A projekt neve: Akcióterv.
Ez a kis monológ országos
konferenciánk egyik szemináriumán hangzott el.
Tábori tapasztalatainkról tartottunk előadást, arról, hogy mi a tábor küldetése, célja, milyennek kell lennie a tábor vezetőjének, és a munkatársaknak.
Mikor először felvetődött a
munkatársi megbeszélésen, hogy milyen előadások lehetnek, akkor tele voltunk
ötletekkel, és amikor felvetődött a kérdés, hogy ki tudna ebben a kérdésben
szemináriumi előadást szervezni, akkor izgatottak voltunk, rengeteg dolog
megfordult a fejünkben, de nem mertünk kezet emelni, hogy mi elvállaljuk. De
látva a szükséghelyzetet, a lehetőséget, és a rengeteg ötletet, amiről ott
beszélni lehet, elvállaltuk.
A felkészüléssel nem volt gond, mivel
okleveles táborvezető oktatók vagyunk, 16 év tapasztalattal. De amikor
elközelgett a pillanat, amikor összeállt a kép, az előadás vázlata, a vetített
szemléltető, egyre inkább a szívem nem a mellkasomban, hanem a torkomban
dobogott. Mikor pedig odaálltam a testvérek elé, szinte szédelegtem, és
kapkodtam a levegő után. Csak nagy nehezen tudtam összeszedni a gondolataimat.
Három alkalommal került sor az
előadásra, s a következő kettő, sokkal könnyebb volt, egészen felszabadultunk.
A végén többen is odajöttek, és elmondták: „Pont most készülünk tábort
szervezni az idén, ez nagy segítség volt”, egy másik testvér azt mondta: „Azt hiszem,
újra kell gondolnom, hogy miért is szervezek tábort…”
Áldott alkalom volt, és maga a
konferencia is egy erős szikra volt, amely beindított arra bennünket, hogy a
nyáron tábort szervezzünk! Legyen áldott az Úr, hogy ott lehettünk, és
eszközeiként használt bennünket.
AZ elhangzott előadás hanganyaga itt letölthető :)