Barta Család

Barta Család
Piciny családunk

2013. november 21., csütörtök

Megszólítani minden nemzetet

…és megparancsolta őseinknek, hogy adják azokat tovább

utódaiknak…, hogy Istenbe vessék bizalmukat; ne felejtsék el Isten nagy tetteit, és tartsák meg parancsolatait. 78. Zsoltár 5;7;
Mikor a GYEK-ben elkezdtem a munkámat, akkor ez a két igevers motivált a leginkább. És láttam az eredményeket, amelyek valóban ebben az ígéretben meg vannak fogalmazva, mégpedig az, hogy Istenbe vessék bizodalmukat. Korábban ez a látás nem volt meg bennem, nem a lélekmentésért akartam a gyermekekkel foglalkozni, hanem azért, hogy legyen valamilyen hatás az életükben a keresztyén szellemiség által.
De azóta változtak a dolgok! Már nem csak a miutánunk jövő generáció, hanem más nemzetekben élő gyermekek elveszett volta is foglalkoztat. Missziónk szlogenje az utóbbi egy évben különösen is lüktet a fülemben: „Minden gyermek, minden nemzet, minden nap.” Igaz, hogy nem állunk ott, hogy minden nap, de igyekszem, hogy eljusson az evangélium az ukrán ajkú gyermekek közé is. Egyenlőre csak próbálkozásaink vannak. Nagy a különbség a kulturális és vallási felfogásunk között. Például, szerintük Isten az elérhetetlen magasságban van, és kapcsolatba kerülni vele, csak a szent ikonok, és a szent liturgia által, különösen a „Bátyuska” által lehetséges. Ez nagy nyomorúság. A bűn kérdése teljesen mellőzött, elég csak arra koncentrálniuk, hogy el ne szúrjanak valamit, és ki ne essenek Isten kegyéből. Ezt a hamis képet tudni és látni, nem ugyanaz, mivel emellé még tornyosul egy halom babonás cselekedet, ami egyértelműen ördögi, és megkötözi a gyermekeket!
Már negyedik nyara, hogy ilyen háttérből érkező gyermekekkel táborozunk. Most első alkalommal fent a Bereg Camp-ben. Úgy gondoltam, hogy nagyobb hatása van az evangéliumnak, ha egész nap hatása alatt van a gyermek, szóban és cselekedetekben látva azt a hívő emberek által. Kevesen jöttek el. Kevesebben, mint hittem. Látszik, hogy a félelem nagy, mert a Bátyuska azt mondta, mi szekta vagyunk. Érdekes módon a mi gyülekezetünk 400 évvel idősebb…

Fájó, hogy így van, de a lényeg, hogy az a kevés gyermek hallotta az evangéliumot! Az egyik kisfiú hazatérve az édesapját maga mellé ültette a küszöbre és megtanította azokat az énekeket, amelyeket a táborban tanult, és elmondta neki, hogy Istent saját szavainkkal is meg lehet szólítani. Már ez is nagy dolog, és jó tudni, hogy a megtérés nem tőlünk van, hisszük, hogy mint sok más helyen, majd itt is az Úr meghozza időben a megtérés gyümölcseit. Imádkozzunk, hogy életté legyen bennük az elhangzott ige és újjászülessenek.


2013. november 19., kedd

Honismeret az evangélium árnyékában


Mikor a Bereg Camp építéséről volt szó, akkor a legjobb, legtapasztaltabb, legbefolyásosabb mérnököt akartuk megszerezni. Ez többé-kevésbé sikerült. De mikor Nehémiás eldöntötte a szívében, hogy a leégett kapukat, a szétvert városfalat felépíti, tudta, hogy ő a legtökéletesebb mérnökkel dolgozik össze, akinek a királynál is, és amerre jár, jó befolyása van! Ő az Úrral szövetkezett!
            Táborunkban a Nehémiás történetét vettük, mely tele van izgalmakkal, és nagyon sok üzenet hordoz, mind a hívők, mind a még nem hívő gyermekek számára. A csoportbeszélgetések eléggé színesek voltak. Volt csoport, ahol a gyerekek végtelen kérdésekkel bombázták a tanítókat, mások alapos beszélgetéseket folytattak, másokból harapófogóval kellett kihúzni a feltett kérdésekre a válaszokat. A gyermekek összetétele eléggé vegyes volt. Egyesek olyan környezetből érkeztek, ahol rendszeres alkalmak tömege adja a lehetőséget, hogy halljanak az evangéliumról, míg mások olyan környezetből érkeztek, ahol a hívők száma, és az alkalmak száma is kevesebb.

 De érdekes mód, a gond pont azokkal volt, akik evangéliumi háttérből érkeztek! Ettől függetlenül, egyformán fegyelmeztük őket. Az igei üzenetek mellett minden este Ringu története hangzott, melyet a gyerekek minden este nagyon vártak! Ringu egy pogány (korku nép,India)háttérből származó gyermek, aki meghallja az evangéliumot, engedelmeskedik Jézus hívásának és követőjévé válik. A tábor jellege honismereti tábor volt. Célunk nem a magyarkodás, hanem az, hogy a gyermekek játszva tanuljanak, kultúránkból minél többet megismerjenek, ismerjék meg gyökereiket, hogy hasonló gyökerekkel rendelkezve, mint Ringu Istennek van szabadítása számunkra is. Sokat gondolkodtam rajta, hogy miért is kell ez nekünk. Eddig volt már indián, olimpiai, izraeli táborunk, s nemrég egy barátom felhívta a figyelmemet arra, hogy a gyermekeink semmilyen jellegzetes magyar dolgot nem gyakorolnak (Talán az íjászkodást kivéve). Most viszont meghívtunk egy szíjgyártó és bőrdíszművest, fafaragót, csuhébabát és kokárdát készítettünk, íjászversenyt rendeztünk és lovagi tornára is sor került. Emellett egy történelmi bemutatóra is sor került, ahol a gyermekek nagyon sok honfoglalás - kori eszközzel ismerkedhettek meg! Sőt, még elérkeztünk egy délután a Borzsa folyó duzzasztójához is, ahol a gyerekek kedvükre pancsolhattak. Mindig nagyon kényes dolog vigyázni arra, hogy az evangélium és a körítés között mindig maradjon meg az egyensúly. Erre igyekeztünk, és hisszük, hogy az Úr meg fogja áldani táborunkat, az elhangzó ige megtermi gyümölcsét! Legyen ez imatémánk most és egész nyáron a táborozások ideje alatt!

Júniusi Tábor:



Júliusi tábor:

A jó hír


Épp röplabdáztunk a gyerekekkel, amikor az egyikőjük

megkérdezte:
- Tessék mondani, holnap is lesz ilyen izé?
- Mármint a bibliai tanításra gondolsz?
- Igen
- Persze, és holnap még többet fogunk foglalkozni!
Hurrá, hallottátok, holnap újra itt lesz a bácsi!
Már rég tapasztaltam ilyen, vagy ehhez fogható érdeklődést. Mikor az iskolában az állam által szervezett tábor keretében terveztük megszervezni az 5 napos klubbot, akkor kicsit megrémisztettek, hogy az iskola 60 %-a roma származású, gyakran nem is mennek el az iskolába, ha el is mennek, akkor nagyon fegyelmetlenek.
Mindezek mind be is teljesedtek, de az evangélium utáni vágyuk, és a lelkesedésük, az nagyon tetszett. Utólag az ember mindent szebbnek lát, de örömmel töltött el, hogy Újlakon megszervezhettük ezt a kilátástalannak tűnő alkalmat. Ezzel az 5 napos klubbal egy időben a feleségem két másik iskolában, Péterfalván és Forgolányban szervezett ugyanilyen alkalmat barátnői segítségével. Áldott legyen az Úr, hogy 5 napon keresztül 1,5-2 órán át az evangéliummal mehettünk a gyermekek közé, és hangzott Urunk szabadító üzenete! Imádkozzunk, hogy az elhintett mag kikeljen, és gyümölcsöt teremjen az Ő dicsőségére!