Áldott feltámadásünnepet!

Kedves Testvéreink!

Istenünktől gazdagon megáldott húsvéti ünnepet kívánunk!

Testvéri szeretettel: 

András, Szilvia, Levente, Teodóra, Lídia és Emília.

Rabbóni

Még piros a kereszt az ártatlan vértől,
Még hangos a város a zajongó néptől…
A kisorsolt ruhát lengeti a szelő,
Fénysugárban úszik a búskomor felhő.

Pirkadó hajnalban rózsaillat árad,
Nárdus olajával bús Mária fárad
A temetőkertbe, hol harmatcsepp ragyog,
Tétova léptekkel a sír előtt lerogy.

Hosszú évezredek vágyódó reménye,
Hite, bizodalma, ott van a lelkébe’…
Hogy életre keljen Mestere szavára,
S örömüzenetet vigyen a világba.

Hisz őt soha senki még úgy nem szerette,
Mint az, aki nehéz bűneit elvette;
S mikor ott a kertben hangját újra hallja:
„Mesterem, Rabbóni!” – hangos szívvel vallja.

A kereszt elhorkadt. Nem piros a vértől,
Nem zajong a nép sem a fizetet bértől…
De Mária hangja itt cseng a lelkemben:
Mesterem tündököl – hitem napfényében.

Bányai Ferencné

Húsvéti ünnepi klub 2016

Kedves testvérek!

Szeretném a figyelmetekbe ajánlani a húsvétra való készülés egyik fontos állomását az ünnepi Húsvéti klubbot. A hozzá való anyagot tőlünk, vagy egyenesen a VISZ irodából megrendelhetitek. Több helyen szeretnénk megszervezni ezt a rendkívüli alkalmat, ha te úgy látod, hogy segítségre van szükséged az előkészületben, vagy ha egyeztetünk, akár a lebonyolításában is segítünk. 

Isten áldjon benneteket, áldott készülődést!

Testvéri szeretettel: 

Barta András és Szilvia

Új „ideiglenes otthonunk”

Mert nincsen itt maradandó városunk, hanem az eljövendőt keressük. Zsidók 13:14;

         Számtalanszor elhangzik, ugyanígy a mi családunkban is, de jó lenne, ha… Mindig valami különleges, valami több, jobb kellene. Az ember lelke a jobb felé vágyik. Nincs ezzel semmi gond, egészen addig, amíg nem nő túl rajtunk, és igényeink rabjává nem leszünk.

         Mikor életünk egy másik vágányra került, több mint 20 éve, akkor igyekeztünk nem a saját igényeinkhez mérten élni, és dönteni. Jézus jó példát adott. Azt mondja a Zsidókhoz írt levél, hogy Ő is a városfalon kívül szenvedett értünk. Ezért, ne nagyon rendezkedjünk be ebbe a világba, mert nem lel lelkünk úgysem maradandó várost ezen a földön, mindig lesz, ami meglévő állapotunkból szeretne följebb vinni, igényesebbnek lenni. Inkább sóhajtozzuk az eljövendő várost, a mennyei Jeruzsálemet!

         Így, sokkal könnyebb a döntés, amit meghoztunk 2 éve, amikor az Úr arra szólított fel, hogy legyünk része a Magyarországi gyermekszolgálatnak, amit Kárpátalján 17 évig végeztünk. Nagyon nehéz döntés volt, és az a folyamat, amely elhozott minket a Bács-Kiskun megyébe, komolyan próbára tette a küldetésbe vetett hitünket. Otthagyni egy kiépített szolgálatot, annyi munkatársat, gyerekeket, fiatalokat, akik az életünk részei voltak, szüleinket, testvéreinket, akár vér, vagy lélekben fogantakat – rettenetesen nehéz volt. De - nincsen itt maradandó városunk – ez minden határt lebont, minden távolság közelivé kerül, minden küldetés megtelik erővel, lelkiséggel, örömmel…

Megérkeztünk. Egy picinyke kis Faluba, ahol a gyülekezet a jelenlétünkkel majdnem megduplázódott! De öröm tölti el a szívünket, amikor az iskola, az óvoda, a papírügyek 2 nap alatt el lett rendezve. Isten előttünk járt! Egyre inkább bontakozik ki a kapcsolatépítés váza, a tennivalónk, a lehetőségek tárháza. Hordozzuk ezt is imádságban, hogy azt tegyük, és csak azt, ami fölfelé mutat, és vezet!

         Kérlek benneteket, ne feledkezzetek meg rólunk imádságaitokban! Gondoljatok ránk, a kezdetek mindig nagyon nehezek, főleg ott, ahol a neved nem jelent semmit, ahol nem tudják ki vagy, csak azért bizalmasak veled, mert az Úr gyermeke vagy. Imádkozzunk nyitott kapukért, hogy céljainktól ne tántorítsanak el, hogy üzenetünk a Megmentő Krisztusunkra mutasson. Könyörögjünk az anyagi támogatottságunkért, hogy legyen bizalmuk a testvéreknek ránk bízni adományaikat, és hadd érezzék, és lássák meg majd azok áldásait az itt élő fiatalok életében!

Köszönjük!