2014 Lídia
kislányunk aranyköpéseit lassan regénnyé kellene formálni. Nagyon aranyos,
értelmes gyermek. Volt, amikor bírálta a nevelési módszereinket, mondván, ha
Istent szeretjük, akkor őt nem fenyíthetjük meg. Olyan volt ez a pillanat, mint
egy vádirat, amelyet egy ügyész olvas fel, s nekem össze kellett kapnom magam,
hogy feleletet adjak neki minderre. De a végén sikerült észérvekkel, és bibliai
idézetekkel meggyőznem...
2013 nyár Lídia
kislányunk már 4 éves. Nagyon okos, és természetesen nagyon ügyes sok
mindenben, nagyon gyorsan tanulja a dolgokat, hamar elsajátít bármit. Sokszor
olyan megállapításokat tesz, amely nagyobb gyermekektől sem várnánk el. Szereti
ha mesélünk neki, és azt különösen, ha nem egy könyvből, hanem magunk által
kitalált kis történeteket, mint a nagy tölgyfáról a mező közepén, vagy a
nyulacskákról az erdő szélén. Nemrég estek keresztül egy náthás, köhögős
korszakon. Ez mind őt és minket igénybe vett. Most, hogy hűvös esős idők
voltak, nem sokat tudtunk kimenni a szabadba, csak idebent voltunk, nehéz
lekötni az energiáját. Nagyon tele van erővel. Mint a Duracell nyuszi, aki nem
merül le. Volt többször, hogy déli alvás nélkül egész napi pörgéssel, csak este
leült mellém, és csak annyit mondott: „apa, alszok jó?” Nagyon szereti, ha az
Úr Jézusról beszélünk neki, és a nagyobb testvérei is gyakran tesznek neki
bizonyságot, és jó, mikor bátyja Levente hazajön és ő is beszél neki Isten
dolgairól. Imádkozzunk, hogy az Úr megszólítsa, és formálja ki benne az
üdvözítő hitet.
2013 tél Lídia kislányunk a családi áhítatok alkalmával személyesen elkezdett imádkozni. Ez nagy örömöt ad nekünk, és bízunk benne, hogy a maga idejében az életét is odaadja majd a mi Megváltónknak. Nagyon eleven, feltalálja magát a kritikus helyzetekben is, könnyen barátkozik, de sajnos könnyen hozzányúl bármihez, amihez nem kellene. Ennek vannak rossz eredményei, valamit eltör, ami nem is mienk, vagy néha szégyenkezem, hogy képtelenek vagyunk úgy nevelni, hogy először kérdezzen, mielőtt cselekszik. De hisszük, hogy ez is megoldódik az idő folyamán! Hordozzuk imádságban őt is, hogy megismerje az Urat, mint megváltóját, és tanulja meg azt, hogy legyen engedelmes és figyelmes a szüleire.
2012.05Lídia kislányunk óvodás lett. Bizony a nagy család kérdése az, hogy minden gyerekre a neki megfelelő figyelmet tudjuk-e szentelni? MI úgy láttuk, hogy a derceni óvoda sokban tud segíteni nekünk! Az egyik óvónő hitben jár,a gyülekezet rendszeresen tart tanításokat a piciknek, és persze a rengeteg kreatív tevékenység, és végül a közösség. Mindezek az okok miatt úgy döntöttünk, hogy beadjuk a gyermekünket az óvodába. A szomszédos falu, de hiszem, hogy ez is fontos az Ő kis életében. Odahaza a családi áhítatokon, már ő is imádkozik, és az ő kis szókincsével, meg a mi segítségünkkel kifejezi óhaját az Úr előtt. Imádkozzunk őérte is, mert az utóbbi időben betegeskedett.
2011. Szeptember
Lídia kislányunk hamarosan (Januárban) már 3 éves lesz. Nagyon okos, és természetesen nagyon ügyes sok mindenben, nagyon gyorsan tanulja a dolgokat, hamar elsajátít bármit. Sokszor olyan megállapításokat tesz, amely nagyobb gyermekektől sem várnánk el. Nagyon hamar megtanult beszélni, és azóta sem fogta vissza magát a beszédben. Nagyon örülünk, hogy kishúgára Emíliára vigyázik, nem irígy rá, nem bántja. Fizikailag pedig olyan, mint egy „duracell nyuszi”, amelyből nem fogy ki az energia. Van, hogy lefárasztja az édesanyját, nagymamáját és végül engem is. Nagyon aktív, igaz gyorsan eljár a keze, és váratlan dolgokat tesz, amit mi is, ő is megbán. Hálásak vagyunk az Úrnak, hogy ővele is megajándékozott!
2011. Május
Lídia kislányunk hiperaktivitása az elmúlt híradásunk óta csak növekedett. Annyit mozog, hogy 5 felnőttnek is elég lenne. Nagyon kedves, szépen kifejezi magát, és a napokban kezdi hanyagolni a pelust! Nagyon szereti a kistestvérkéjét. Nemrég, mikor kishúga felébredt, és nagyon sírt, bemászott a kiságyába, vigasztalva ekképpen: „Ne sírj, anya mindjárt itt lesz!”2010. December
Lídia kislányunk január 20.-án múlt el két éves, áldott legyen az Úr érte. Az utóbbi napokban kellően lefáraszt mindnyájunkat. A mászás és a sebes irama gyakran lefárasztja anyut, aput, de még a nagymamát is. Most picit köhécsel, de a hangulatát ez egy cseppet sem befolyásolja. Egyre szebben beszél, már szinte bármit meg tud magyarázni, gyermekeink közül eddig ő kezdett el a leghamarabb beszélni. Hordjuk őt is imában!
