Barta Család

Barta Család
Piciny családunk

2011. december 30., péntek

Istenünk gazdag áldását kérjük életetekre


Kedves Testvéreink az Úr Jézus Krisztusban! Szeretnénk megköszönni, hogy az elmúlt évben mellettünk állatok, és szolgálatainkban áldássá lettetek! Köszönjük ima és anyagi támogatásaitokat. 2012 egy újabb lépés, mely számunkra is rejtély, de nem vagyunk egyedül, Urunk tervet készített erre az évre is! Számítunk a jövőben is hogy mellettünk fogtok állni, és áldássá lesztek számunkra, hogy szolgálatunk még hatékonyabb lehessen.


Istenünk gazdag áldását kérjük életetekre, családotokra, munkátokra, szolgálatotokra az elkövetkezendő 2012-es évben!

BUÉK - Bízd Újra Életedet Krisztusra


ÚJÉVI KÉRÉS

könnyű, mint a szalmaszál
nélküle mázsás súly
a szalmaszál is. 
 (Luther M.)
Láttam, Uram!
Egyik béna volt, a másik aszott, sárga…
vagy nem volt lába…
De a Te fényed hullt a betegágyra!
Hitükkel elrejtőztek Nálad,
és úgy hordozták mázsás terhüket,
a Te erőddel, mint a szalmaszálat.
És láttam szalmaszál alatt roskadókat.
Mert mázsás teher
könnyű, mint a kis szalmaszál, Veled.
De nélküled
a szalmaszál is mázsás súly lehet.
Új évbe indulok,
és nem tudom, mi vár rám.
Csak azt tudom: velem vagy, nem hagysz árván.
Csak azt tudom: utam már kijelölted.
Mint bízó gyermek, járhatok előtted.
Te mérsz ki bút, örömöt, munkát, terhet,
s irgalmad mindegyikbe áldást rejtett.
Csak egyet adj: hogy céliránt haladjak,
hogy szalmaszálak alatt ne roskadjak!
És ha szereteted mázsás teherrel
tenné próbára ezt a gyenge vállat -
segíts úgy vinni mázsás terhemet
a Te erőddel – mint a szalmaszálat!
Túrmezei Erzsébet

2011. december 20., kedd

Áldott Karácsonyi ünnepeket!



KÉRDEZ A GYERMEK

„Ott fenn lakott a csillagok felett,
de mikor karácsony este lett,
lejött a földre, mint kicsiny gyermek.
És – ó –, a hidegszívű emberek!
Kis istállóban kellett hálnia.
Szalmán feküdt. Ő, az Isten Fia.
Elhagyta értünk az egeket.
Ugye, apukám, nagyon szereted?”
Az apa nem szól. Olyan hallgatag.
De a kis kedvenc nem vár szavakat.
Odaszorítja vállára meleg,
kipirult arcát, s tovább csicsereg.
„Kicsiny gyermek lett, gyenge és szegény,
és ott aludt az állatok helyén,
szűk istállóban. Nem is érthetem.
Milyen meleg ágyacskám van nekem,
pedig csak a te kislányod vagyok.
És Ő, az Isten Fia, Ő a legnagyobb,
szalmán feküdt, amikor született.
Ugye, apukám, nagyon szereted?
Kint csillagfényes, hideg este… tél…
Bent apja ölén kisleány beszél.
„Ott sem nyughatott, szalma fekhelyén.
Futniuk kellett éjnek idején.
Halálra keresték a katonák.
Milyen keserves útjuk lehetett.
Ugye, apukám, nagyon szereted?
Az apa leteszi a gyermeket.
‘Ugye, szereted?… Ugye, szereted?’ –
Nem bírja már, el kell rohannia.
A jászolban fekvő Istenfia
karácsonyesti képe kergeti.
Feledte, és most nem feledheti.
Most a szeméből könnyre könny fakad.
Most vádakat hall, kínzó vádakat.
Elmenekülne még, de nem lehet.
Most utolérte az a szeretet.
S míg a szívébe égi béke tér,
mintha körül a hólepett fehér
tetők, utak felett távol zene,
angyalok tiszta hangja zengene
szívet szólongató, szép éneket:
– Szegény lett érted. Ugye szereted?
Túrmezei Erzsébet

2011. december 19., hétfő

Karácsony fénye


-         -  Mindenki csukja be a szemét, és takarja el a kezével! Nos, mit láttok?
-         -  Semmit!
-          - Nagyon sötét van!
-          így van! Ilyen sötétség lett úrrá Ádám és Éva szívében, amikor engedetlenek voltak Istennel szemben és szakítottak a tiltott fa gyümölcséből. Isten azonban nem akarta azt, hogy az emberek a sötétségben maradjanak! Megígérte, hogy elküldi az élet világosságát, aki elveszi a sötétséget, a bűn sötétségét az emberek szívéből…
A karácsony legfontosabb üzenete, hogy Isten betartotta az ígéretét, és elküldte azt, aki elveheti az emberek szívéből a bűn sötétségét. A karácsonyi kluboknak nagy jelentőségük van! Már 14 éve minden évben 1, 2, de már volt olyan évünk, hogy 5 Karácsonyi klubbot szerveztünk Kárpátalja szerte. A gyerekek a Karácsonyt ma már csak egy kövér piros ruhába öltözött nagyszakállú ember jelképével tudják elképzelni. Mikor elmondtam, hogy én sem tudtam gyermekkoromban, hogy miért ünnepeljük a Karácsonyt, akkor ők is megnyugodtak, hogy nincsenek ezzel egyedül.
        Karácsony éjjel nem a csillagok, a pásztorok tüze, sem a pusztán át vándorló bölcsek fáklyáinak fénye, de még csak nem is az angyalok mennyei dicsfénye volt az emberek Istentől várva várt világossága, mely elvehette volna a szívükből a bűn sötétségét. A világ világossága egy jászolba fektetett törékeny kisgyermek volt, első karácsony éjjelén, aki a menny dicsőségét otthagyta, és eljött erre a földre, hogy az emberek szívébe, újra világosságot gyújtson, élő kapcsolatot teremtsen a Teremtő Istenükkel!
        Ez az üzenet minden gyermeki szívet megmelengetett. Két községben hirdettük ezt az üzenetet, és a gyermekek szemei csillogtak, amikor elmondtuk ezt az örömüzenetet. Nagyon hideg eső esett, de ennek ellenére Feketeardóban 15 gyermek gyűlt össze, Forgolányban pedig 33. Forgolányi tanításunkkor, amikor odaértem, hogy Jézus volt a világ világossága, csodálatos dolog történt – a szinte már sötétedés idején a sötétkék felhők közül abban a pillanatban kisütött a nap, de csak arra a pillanatra, amíg elmagyarázhattam, hogyan lehet az Úr Jézus a szívükben is világossággá. És a napra mutattam, amint kisütött a sötét felhők közül. Ilyen lehetőség ritkán adódik, hogy abban a pillanatba a természet adjon egy kitűnő illusztrációt az üzenet alkalmazásához! Ez az Úr ajándéka volt azon a napon!
Imádkozzunk, hogy ez az üzenet minden gyermekhez eljusson, és ne egy télapós karácsonyuk, hanem egy Messiási Karácsonyuk lehessen, megismerve Őt, mint a világ világosságát, Aki az ő kicsiny szívükben is világosságot teremt!
„Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” János 8:12;

2011. december 4., vasárnap

Csapatmunka, teljes felelősséggel!

Mindenki számít (2)

„Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!” (Zsoltárok 133:1)
A szinergia, vagyis együttműködés azt jelenti, hogy az egész több, mint a részek összessége. A pozitív együttműködés megteremtése azt jelenti, hogy a megfelelő emberek, a megfelelő helyen, a megfelelő időben, a helyes célra összpontosítanak. A második világháború után Chester Nimitz, az Egyesült Államok haditengerészetének főparancsnoka életben akarta tartani az emberek érdeklődését a haditengerészeti repülés iránt. Ennek eredménye lett a Blue Angels Navy Flight Demonstration Squadron [Kék Angyalok Tengerészeti Bemutató Repülőszázad], mely első bemutató légiparádéját egy éven belül megtartotta. A csapatnak mind a mai napig egyértelmű célja van. A teljesen kiképzett jelöltek közül csak olyanokat választanak, akik egyenletes csúcsteljesítményt nyújtanak. Miután gondos átvizsgáláson esett át, a pilótának tizenhat szavazatot kell kapnia a jelenlegi tagoktól. Ha csak egyikük nemmel szavaz, a jelölt kiesett. Nincs szükség magyarázatra – ilyen szintű a tagok között a tisztelet és a bizalom egymás ítélőképessége iránt. Ha Blue Angel vagy, akkor a csapattársaid olyanok, mintha a családod lennének, és ha egy új tag áll be, te rábízod az életedet is. A repülőszázad tagjának lenni sem „egyszerű ügy”. Felelős vagy azért, hogy elvégezd a magad részét, a legjobb formádat hozd, és minden nap kiválóságra törekedj. Ki kell érdemelned a jogot, hogy a jelvényt viselhesd. A teljes elkötelezettségnél kevesebb nem elfogadható. Nos, alkalmas lennél Blue Angelnek? Magányos farkas vagy, vagy csapatjátékos? Hűséges vagy és megbízható? Amikor nehéz döntésre kerül sor, számíthatnak rád a többiek, hogy az ő érdeküket a sajátod elé helyezed?
Forrás:Mai Ige

2011. november 19., szombat

Vetésforgó


Aki nem foglalkozik fölműveléssel, az nem tudhatja, hogy mi az a vetésforgó. Ez nem más, mint ugyanarra a helyre nem jó mindig ugyanazon növényt vetni. A stílusát is megváltoztatják a föld megművelésének, a föld trágyázását és sok minden mást. A missziói munkaterület is valami hasonló átalakuláson megy keresztül napjainkban. A megszokott jól bevált módszerek sajnos már újításokat igényelnek, és ennek céljaként egy újabb tanfolyamot indítottunk az Ugocsa megyében. 15 diákkal kezdtünk, öt hétvégén át jártunk ki a testvérek oktatására. (Útközben egyik hallgatónk egy aranyos kislánynak adott életet) Az új stratégiához friss munkaerőre van szükség. És el kell áruljam, hogy a hallgatóink átlagéletkora alig 20 fölött van. Ez azt jelenti, hogy nem csak frissek, de fiatalok, lelkesek, lendületesek, és reménység szerint ezek a tulajdonságok kitartással is párosulnak majd. A szívemet az is megmelengeti, hogy a diákjaink között vannak olyanok, akik a szolgálataink által jutottak élő hitre! És most ők is bekapcsolódnak a gyermekek között végzett szolgálatba. 
Nagy az elvárás irányunkba. Amit 10 évvel ezelőtt szegényes szemléltetővel megoldottunk, azt ma jól ábrázolt, kellően előkészített Bibliai leckével kell utolérnünk! És a képzés színvonaláról igyekeztünk gondoskodni! Reméljük sikerül majd maradéktalanul gyakorlatba helyezni mindazt, amit hallottak a tanfolyamon. Sokuknak előnyük az volt, hogy már működő alkalmakon szerezhettek tapasztalatot. Most azonban elmondásuk szerint: "Új látással, és új módszerekkel mehetünk a gyermekek közé!" Hordozzuk őket imádságban, hogy az Úr adjon kitartást az alkalmak folyamatos működtetésében, hogy tanulmányaik mellett érkezzenek kellően felkészülni, , és azért, hogy a meghallott evangélium a gyermekek szívében gyümölcsöt teremjen. Friss munkaerő, új módszerek, de a tartalom MARAD!

2011. október 30., vasárnap

Egy reális jövőkép?


Tudd, hogy mi az életed célja!

„…akiket elhatározása szerint elhívott.” (Róma 8:28)
Senki más nem mutathatja meg neked az életed célját, de íme néhány módszer arra, hogyan fedezheted fel te magad. 1) Nézz magadba! Mi indít meg? Mi érdekel? Pál azt mondta: „… kényszerítve vagyok arra, hogy az evangéliumot hirdessem…” (1Korinthus 9:16 NIV). 2) Nézz vissza! Mit tanított neked az élet? A tapasztalatok adják meg nekünk azt a bölcsességet, amire szükségünk van ahhoz, hogy betölthessük rendeltetésünket. Mit mond el a múltad a jövődről? 3) Nézz körül! Isten soha nem hív el egyedül. Mózesnek 70 vénre volt szüksége. Jézus 12 tanítványt választott. Pál beszél azokról, akik vele dolgoztak. A rendeltetés betöltéséhez megfelelő társakra van szükség az életben. 4) Nézz előre! Helen Keller mondta: „A vakságnál egyedül az rosszabb, ha van látóképességünk, de nincs látásunk”. Mit látsz a hit szemein keresztül? Szent Ágoston mondta: „a hit az, amikor hisszük, amit nem látunk, jutalma pedig az, hogy megláthatjuk, amit hiszünk”. 5) Nézz szét! Milyen források hozzáférhetők számodra? Például: könyvek, CD-k, konferenciák, mentorok? Ha látásod nem nagyobb nálad, akkor nem Istentől van. És minél nagyobb, annál több erőforrásra van szükség hozzá. 6) Nézz fel! Jeremiás azt írja: „…Saját szívük látomását hirdetik, nem azt, amit az Úr adott” (Jeremiás 23:16). Isten minket „elhatározása szerint” hívott el az Ő céljaira, nem a szükségek szerint, nem azért, mert az ajtó nyitva van, vagy amiatt, hogy az emberek majd értékeljék és jutalmazzák tehetségünket. Látásodnak az Istentől rendelt célt kell betöltenie, semmi mást! Tehát ma mi a feladatod? Fel kell ismerned a célodat? Fel kell élesztened a látásodat? Vagy újra be kell állítanod a fókuszpontot?
Forrás: Mai Ige



Pár alkalommal volt lehetőségem foglalkozni ezzel a kérdéssel, és meg kell mondjam, ez az igei útmutató igazi gyöngyszeme, az eddig olvasott anyagoknak!

2011. október 28., péntek

Az igazi otthonod!



október 28., péntek

Menny – a te hazád

„… az Úr házában lakom egész életemben.” (Zsoltárok 23:6)
Amikor fiatalok vagyunk, a mennyországnak kicsi a vonzereje. Túl sok álmunk van: szerelem, házasság, gyermekek, karrier és még sok más. Az öregedés Isten módszere arra, hogy utunk irányát hazafelé fordítsa. És a halál? A keresztyéneket nem eltemetik, hanem elpalántálják! Pál azt írja, hogy a test: „elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban; elvettetik gyalázatban, feltámasztatik dicsőségben; elvettetik erőtlenségben, feltámasztatik erőben” (1Korinthus 15:42-43). Calvin Miller írja: „A világ szegény, mert minden kincse az égben van eltemetve, de a kincshez vezető térképek földiek.” Hallottad már a Putsy nevű madár történetét? Amikor senki sem jelentkezett érte, az emberek Sue-nak ajándékozták. Gyorsan barátok lettek. Egy napon a kis madár valami hihetetlen dolgot tett: odaröppent Sue vállára, és ezt suttogta: „Wisconsin állam, Green Bay, South Oneida utca 1500”. Sue elámult. Kiderítette, hogy a cím valóban létezik, odament, és egy John Stoobants nevű emberre talált. „Van önnek egy törpepapagája?” – kérdezte. „Volt régen. Nagyon hiányzik.” – felelte az ember. Amikor meglátta Putsyt, egészen fellelkesedett. „Tudja” – mondta – „még a telefonszámot is megtanulta”. Ez a történet nem annyira őrültség, mint ahogy esetleg gondolod. Tudod, mindannyiunkban ott van betáplálva örökkévaló otthonunk címe. Isten „…az örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta…” (Prédikátor 3:11). Mélyen belül tudjuk, hogy még nem vagyunk otthon, ezért ügyelnünk kell arra, nehogy úgy éljünk, mintha már ott lennénk. Szeretnéd, ha egy hotelban lenne az otthonod? A legnagyobb sorscsapás nem az, ha az otthonodtól távol honvágyad van, hanem ha otthon érzed magad valahol, ami pedig nem is az otthonod. Márpedig mi még nem vagyunk otthon, mert „nekünk a mennyben van az otthonunk” (Filippi 3:20 TLB).
Forrás: Mai ige

2011. október 23., vasárnap

Keresztyén Vállalkozók Találkozója gyülekezetünkben!!!!!

Mindenkit nagy szeretettel várunk!

Itt kérhetsz információt:
Gergely Szabolcs Lp.
Telefonszám: +380995181680
             +380978668753
E-mail: gerszabi@yahoo.com



2011. október 17., hétfő

Amire igazán szükséged van – Isten!


Amire igazán szükséged van – Isten!

„…nem szűkölködöm.” (Zsoltárok 23:1)
Emlékszel még arra, mikor mindaz, amivel most rendelkezel, csupa olyan dolog volt, amiről csak álmodtál? Mostanra rájöttél, hogy tartós örömöt nem az ad, hogy milyen autót vezetsz, mennyi pénz van a számládon, vagy hol laksz. Ezek a szavak: „az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm”, arra tanítanak, hogy amivel Istenben rendelkezünk, nagyobb mindennél, amink nincs. A következő két történet segít belátni ezt. Első történet: egy rövid missziói útján Jack Hinton lelkipásztor istentiszteletet tartott egy lepratelepen. Egy nő, aki addig a szószéknek háttal állt, hirtelen felé fordult. „Soha nem láttam még ilyen iszonyatos arcot” – mondta Hinton. Az orra és a füle teljesen hiányzott. Felemelte kezét, melyen nem voltak ujjak, és megkérdezte: „Énekelhetnénk a Vedd számon az áldást?” Hinton megrendülve kiment az istentiszteletről. A dicsőítő csoport egyik tagja utánament, és ezt mondta: „Gondolom, soha többé nem fogod tudni elénekelni ezt az éneket” „De igen,” – felelte ő – „de soha többé nem fogom ugyanúgy énekelni”. Második történet: Doug McKnight 32 éves volt, mikor az orvosok megállapították, hogy szklerózis multiplexben szenved. A következő 16 évben elvesztette munkaképességét, mozgásképességét és végül az életét is. De soha nem vesztette el a hálára való képességét. Amikor barátai a gyülekezetéből megkérték, hogy állítson össze egy imalistát, válaszul 18 áldást írt, amiért hálás, és csak 6 imakérést. Háromszor annyi áldása volt, mint amennyi szüksége! Doug McKnight rájött arra, hogy amit Istenben kapunk, az nagyobb bármi másnál, amivel nem rendelkezünk. Te rájöttél-e már erre?
Forrás: Mai ige

2011. szeptember 23., péntek

Imakörlevél - Nyári szolgálatok (Teljes)

A teljes körlevelünk letölthetőek:
Publisherben letölthető :Ide kattintva
Képformátumban pedig oldalanként itt: 1 2 3 4 

2011. szeptember 3., szombat

A karrier záloga


A munkád számít az Úrnak! (3)

„Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek.” (Kolossé 3:23)
Dr. Adrian Rogers mondta: „Isten átlagos embereket vesz kezébe, és erőt ad nekik, hogy rendkívüli dolgokat vigyenek véghez. Legyen az keréktárcsa felhelyezése… adatok begépelése… árokásás vagy akár mosogatás, »úgy dolgozzatok, mint az Úrnak…« (Kolossé 3:23 NLT). Jézus otthona egy dolgozó ember háza volt. Akár ekét javított, akár lelkeket ápolt, Jézus Isten munkáját végezte, mert az embereknek szükségük van házra és bútorokra. Ha tudod azt, hogy Istent szolgálod, ez méltósággal tölt el akkor is, amikor gépet kezelsz, autót fényezel, kikézbesíted a leveleket, kifested a házat vagy lenyírod a füvet. Szólj így az Úrhoz: »Neked teszem ezt, és minden erőmmel tenni fogom« ... Ez a hozzáállás ruganyossá teszi lépteid… Te Isten papja vagy … teljes munkaidőben, és ha ez nem mond neked semmit – akkor a füleddel lehet a baj!” Ahogy Leigh Priebe Keamey mondja: „Nincs tökéletes állás…mindig lesznek olyan dolgok, melyekért nem rajongsz. A teljes képet nézd, ne csak egy részletét: keresd meg, merre tart a vállalat, és azt, te hogyan illesz ebbe bele. Érdeklődj: kérdezd meg, mi fontos a kollégáidnak és hogyan segíthetsz nekik ebben.” Csaknem mindened meglehet, amit csak szeretnél, ha eleget segítesz másoknak abban, hogy ők is megkapják, amit szeretnének. Ne feledd ezt a három szót! 1) Elkötelezettség. Azok a dolgozók boldogulnak, akik elkötelezettek, ők teljesen átadják magukat a munkának. 2) Irányítás. Tudatosan teszik a dolgukat, nem passzívak. 3) Kihívás. A problémás helyzeteket úgy élik meg, mint lehetőséget a fejlődésre. Ne arra várj, hogy befusson a hajód – ússz ki elé! A vezetés nem fogja azonnal észrevenni a benned rejlő lehetőséget, nem fog rögtön kiemelni a szürkeségből, és kilőni a csúcsra. Készíts egy tervet, azután beszéld meg a főnököddel. A terv azt mutatja, hogy készen állsz a szakmai fejlődésre. Tanulj folyamatosan, beszélgess más részlegen dolgozókkal, járj tanfolyamokra, vágj bele olyan programokba is, melyek kívül esnek azon a területen, ahol minden nehézség nélkül elboldogulsz!

2011. augusztus 23., kedd

A kezdetek kezdete - Sikertörténetem?!


Megvan mindened, amire szükséged van!

„Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem.” (Filippi 4:13)
Amikor Dávid először érkezett Saul király palotájába, még csak egy egyszerű, ismeretlen pásztorfiú volt. De nagyon hatásos önéletrajzzal! Lényegében Isten ezt mondta róla: „Láttalak, amikor megölted a medvét és az oroszlánt; figyeltelek, amikor nem is tudtál róla”. Salamon azt írta: „Az ajándék tág teret nyit az ember előtt, és az előkelők elé juttatja” (Példabeszédek 18:16). Dávid ajándéka talán csak egy parittya volt, de megnyitotta előtte a jövőt, hogy Izráel királyává legyen. Tehát ha nem is tűnik soknak az, amivel rendelkezel, add át Istennek, és figyeld, mihez tud kezdeni vele. Azt mondod: „De nem kaptam hivatalos kiképzést”. Isten csak annyit vár, hogy megjelenj, mondj igent, és állj rendelkezésre. Ha odaadod Istennek, amid van, Ő odaadja neked, ami Neki van; és ez verhetetlen esélyeket biztosít számodra. „De nincsenek megfelelő ajánlóleveleim” – mondod. És akkor mi van? Benjamin Franklin kevesebb mint két évet járt hivatalos iskolába, mégis 25 évesen ő alapította Amerika első könyvtárát, 31 évesen az első tűzoltóságot, 36 évesen megtervezett egy olyan tűzhelyet, amilyet ma is használnak, 40 évesen munkába fogta az elektromosságot, 45 évesen megalapította a nemzet első egyetemét, és 79 évesen feltalálta a bifokális lencsét. Közgazdász, filozófus, diplomata, feltaláló, pedagógus, kiadó és nyelvész volt, aki öt nyelven beszélt és írt. Jó eséllyel te már most több oktatásban részesültél, mint amennyit ő kapott ennyi idősen. Add még ehhez hozzá ezt a két ígéretet: „Az Úr az én segítségem…” (Zsidók 13:6 Károli) és „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem”, és meg is van mindened, amire csak szükséged van!
Forrás: Mai Ige

2011. augusztus 19., péntek

Gyermekvár - A Családi csendesnapon

Minden gyermeket és szülőt szeretettel várunk az Örömhír gyermekvárban

2011. augusztus 16., kedd

A teljes értékű élet titka - Légy önmagad!?


Használd az igazi erősségeidet!

„Gyűjts össze hetven férfit Izráel vénei közül, akikről tudod, hogy a nép vénei és elöljárói.” (4Mózes 11:16)

Néhány szomszéd gyerek épített egy kunyhót az egyik fán, és megalapították saját klubjukat. Amikor a felnőttek megkérdezték, hogy kiket választottak meg a tisztségekre, csodálkozva hallották, hogy egy négyéves fiút választottak elnöknek. „Nyilván született vezető” – jegyezte meg az egyik apa. „Hogy lehet, hogy ti, nagyobb fiúk mind rá szavaztatok?” Az illető fia így válaszolt: „Nos, titkár ugyebár nem lehetett, mert nem tud írni-olvasni. Nem lehetett pénztáros sem, mert nem tud számolni. Nem lehetett ajtónálló sem, mert túl kicsi ahhoz, hogy bárkit is kihajítson. Ha semmilyen posztot nem kap, az nagyon rosszul esett volna neki. Így hát ő lett az elnök.” Az élet azonban nem így működik! Nem a hiányosságaid által leszel sikeres, hanem úgy, ha munkába állítod Istentől kapott erősségeidet. Az életben a rendeltetésed mindig szoros kapcsolatban van a képességeiddel. Isten nem hív el olyan munkára, amire nincs tehetséged. Isten azt mondta Mózesnek: „Hozz nekem hetven embert, akiket vezetőknek tartanak.” Nem tudod teljesen kibontakoztatni a benned rejlő lehetőségeket, ha nem az igazi erősségeidet használod. A tökéletesedés mindig az adottságoktól függ. Tudod, mi történik akkor, ha minden idődet azzal töltöd, hogy a gyengeségeidet próbálod kiküszöbölni, de közben nem fejleszted az erősségeidet? Ha igazán keményen dolgozol, sikerül valahogy foggal-körömmel eljutnod a középszerűségig, de azon túl soha. Anyagi szükségek vagy családi kötelezettségek talán megkívánják, hogy egy ideig más területen dolgozz, mint ami az igazi erősséged, de ne állapodj meg ott! Kérd Isten vezetését, csiszolgasd képességeidet, légy türelmes, és Isten ajtókat fog megnyitni számodra.

Forrás: Mai Ige

2011. augusztus 5., péntek

Az imaháttér és bátorítás ereje!



augusztus 05., péntek

A vadlibák tanítása (3)

„Nézzétek meg az égi madarakat!....” (Máté 6:26)
A vadludak világában az idősek, a nagyon fiatalok és a betegek az alakzat hátsó, védett részén kapnak helyet. Ez nem azt jelenti, hogy elszigetelik őket a többiektől, vagy leértékelik őket, nem tekintik őket hasznavehetetlennek; sőt, valójában létfontosságú szerepük van. Ők lesznek a gágogó szakasz, biztató hangjuk bátorítja a vezetőket. Az elkerülhetetlen rossz időjárás veszélyezteti a küldetést. A továbbhaladás egyre nehezebb, még az erősek is nagyon küszködnek. Ekkor az alakzat végéről felhangzik egy magányos gágogás, mely elindítja a ludak kórusát, mellyel a vezérludat bátorítják. Pál így értette ezt: „Bátorítsátok tehát egymást, és építse egyik a másikat…” (1Thesszalonika 5:11 NIV). Tudta, hogy szükségünk van egy „gágogó szakaszra”, akik lelkesítő szavakkal és imádsággal támogatnak minket. Szükségünk van azokra, akik ezt mondják: „Itt vagyunk mögötted. Fedezünk.” „Ti pedig, testvéreim, ne fáradjatok bele a jó cselekvésébe” (2Thesszalonika 3:13). Krisztus sok szolgája kelt már át élete legmélyebb völgyén bátorító imaszárnyon, melyet egy vén, sebhelyes arcú, harcedzett, tépett tollú, csaknem megkopasztott gágogó vadlúd adott; az, aki túl makacs volt ahhoz, hogy hagyja, hogy bármelyik testvére feladja az ő őrszolgálata közben! Időnként előfordul, hogy valamelyik lúd panaszkodni kezd fülsértően hangos és idegesítően hamis hangon. Ilyenkor a gágogó szakasz perceken belül közbelép, elhallgattatja a zúgolódót, helyreállítja a rendet és az egységet. A gyülekezet problémája nem az, hogy túl sok ember beszél negatívan, hanem az, hogy túl kevés beszél pozitívan! Ha valaki azt kiáltja: „vereség” – gágogd vissza: „győzelem”! Ha azt kiáltják: „félelem”, gágogd vissza: „hit”! Már néhány bátorító szó is képes elvenni a panaszok viharának erejét. Tehát csatlakozz a gágogó szakaszhoz, hogy téged is úgy ismerjenek, mint Barnabást, akinek a neve azt jelenti: „Biztatás fia” (ApCsel 4:36 NIV).

u.i. Hálásan köszönjük minden hívő testvérnek, hogy imádságban hordoztátok családunkat, munkánkat! Ha ezt rendszeresen szeretnéd megtenni, kérlek küldje egy levelet: Barta András és Szilvia e-mail címemre! Aki azt megteszi, azoknak rendszeresen küldünk imatémákat, körleveleket!

2011. július 24., vasárnap

A mosoly értéke



Semmibe se kerül, de sokat ad.  
Gazdagabbá teszi azokat, akik kapják, és mégsem juttatja koldusbotra azokat, akik adják. 
Egy pillanatig él csak, de az emléke örökké megmarad. 
Senki sem olyan gazdag, hogy meglehetne nélküle, és senki sem olyan szegény, hogy ne lenne gazdagabb tőle. 
Boldoggá teszi az otthont, táplálja a jóakaratot az üzleti életben, és a barátság biztos jele. 
Nyugalom a megfáradtnak, napfény a csüggedőnek, világosság a szomorkodónak, és a természet legjobb orvossága a bajok ellen. 
Mégsem lehet megvenni, elkérni, kölcsönadni vagy ellopni, mert nem áru, csak önként lehet adni. 
Mert senkinek sincs annyira szüksége a mosolyra, mint annak, aki maga már nem tud mosolyogni! 

Dale Carnegie

2011. július 21., csütörtök

Az elkötelezettség gyűrüje


Lelki távolságtartás

„A nép tehát távolabbra állt, Mózes viszont közelebb ment a sötét felhőhöz, ahol az Isten volt.” (2Mózes 20:21)
Egyedül Mózes tudta, hogy milyen érzés Isten jelenlétében lenni, egyedül ő tudta, hogy milyen az Ő hangja, és hogy néz ki sugárzó dicsősége. Izráel fiai pedig szemmel láthatóan még örültek is annak, hogy ez így van. Azt mondták Mózesnek: „Mondd el te, hogy mit mondott Isten… de ne hagyd, hogy Isten közvetlenül hozzánk szóljon…” (2Mózes 20:19 KJV) Vajon mitől féltek, mit fog mondani Isten, amit annyira nem akartak hallani? Figyelj! Ha nem hajtottad végre Isten legutóbbi utasításait, nehezedre fog esni, hogy meghallgasd a következőt. János azt írja: „…És abból tudjuk meg, hogy ismerjük őt, ha megtartjuk az ő parancsolatait. Aki azt mondja: ismerem Istent, de nem tartja meg parancsolatait, az hazug, és nem az igazság szerint él, de aki engedelmeskedik Isten szavának… az szereti őt igazán. Ebből tudjuk meg, hogy őbenne vagyunk. Aki azt mondja, hogy őbenne van, annak magának is úgy kell élnie, ahogyan Jézus élt” (1János 2:3-6 NLT). Nos, elégedett vagy azzal, hogy csupán szemlélő légy, aki azt nézi, hogyan működik Isten mások életében, ahelyett, hogy elfogadnád a fegyelmezett életet, amit elvár ahhoz, hogy neked is személyes kapcsolatod legyen vele? Meg akarod kapni az ajándékait és el akarod nyerni a tetszését, de nem kérsz az elkötelezettségből, ami vele jár? Isten nem azt akarja, hogy a rajongásig szeresd a Bibliát, a gyülekezetet vagy az áldásait. Nem, Ő azt szeretné, hogy Belé légy szerelmes. Nem csupán egy randit szeretne, hanem egy menyasszonyt! Olyan valakit szeretne, aki ragaszkodni fog Hozzá akkor is, amikor nehéz dolgok jönnek. Kész vagy arra, hogy ma felhúzd ujjadra az elkötelezettség gyűrűjét?
Forrás: Mai Ige

2011. július 11., hétfő

A reménység, mint érőforrás!!!!!



július 11., hétfõ

Tartsd életben a reményt!

„A reménység bátorságot ad…” (Jób 11:18 NLT)
A remény hatalmas erőforrás. Arra késztet, hogy gondolatban minden lehetséges megoldást megvizsgálj. Képessé tesz arra, hogy felülkerekedj az ijesztő akadályokon. Életbevágóan fontos ahhoz, hogy olyan életet élj, amilyet Isten szán neked. Ez az üzemanyag működteti a szívedet. Ez a legeslegnagyobb különbség azok között, akik kitartanak, és akik feladják. A remény mondatja ki a házasulandó párral az igent, anélkül, hogy bármilyen garanciát is várna. Később is a remény szedegeti össze a darabkákat a sok megszegett ígéret után, és próbálkozik újra, mert tudja, hogy jóra fordulhatnak a dolgok. Ezért szenvedi végig a kínok kínját a zeneszerző a kotta fölött, vagy a festőművész a vászon előtt, mert hiszi, hogy a küzdelemből a szépség egy szikrája fog előtörni. Henri Matisse festőművész kezét idős korára teljesen megnyomorította a kínzó ízületi gyulladás. Amikor megkérdezték, hogy miért szorít mégis minden nap ecsetet feldagadt ujjai közé, ezt mondta: „a fájdalom elmúlik, a szépség megmarad”. Michelangelo annyira elcsüggedt amikor a Sixtusi kápolna mennyezetfreskóján dolgozott, hogy már majdnem feladta. De a remény minden reggel arra késztette, hogy felmásszon a létrára, hogy be tudja fejezni nagyszerű látomását. A remény vette rá Ábrahámot, hogy elhagyja otthonát, anélkül hogy tudta volna, hová viszi Isten. Pál a remény miatt volt képes dacolni Róma hatalmával. A remény adta az erőt az Ószövetség prófétáinak, hogy folyamatosan szembeszálljanak az ország vezetőivel! A remény nem vak optimizmus, hanem összpontosított hit és Istenbe vetett reménység. „Mert te vagy, Uram, reménységem, te vagy, Uram, bizodalmam ifjúkorom óta” (Zsoltárok 71:5). Túlélhetsz sokféle veszteséget, de a remény elvesztését nem. Senki sem vesztett el olyan sokat, mint Jób, aki mégis azt mondta: „A reménység bátorságot ad”. Tartsd hát életben a reményt azzal, hogy bízol Istenben!
Forrás: Mai Ige