VISZ Piknik

Zsolt. 133:1-3; Zarándokének. Dávidé. Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! Olyan ez, mint mikor a drága olaj a fejről lecsordul a szakállra, Áron szakállára, amely leér köntöse gallérjára. Olyan, mint a Hermón harmatja, amely leszáll a Sion hegyére. Csak oda küld az ÚR áldást és életet mindenkor.

Tereprendezés.

17 évvel ezelőtt, amikor a sátortábort elindítottuk, akkor az első megbeszélésen ez volt az egyik fontos feladat – tereprendezés. Mindent elő kellett készíteni, hogy sátrak legyenek, legyen játszásra alkalmas terület, előadósátor és egy sor dolog. Elkészítettünk mindent az áldás fogadására, amely akkor meg is érkezett. Gyermekek sokasága ismerhette meg Jézust Megváltójukként.

 Mikor megérkeztünk a Bács-Kiskun megyébe, egy idő után ugyanez az elv jutott eszembe. Tereprendezés. Elő kell készülnünk az áldásra, amelyet az Úr közvetíteni akar nekünk. Az első alapelv egységben a testévérekkel. Mikor megfogalmazódott bennünk az, hogy kellene egy találkozó, akkor sokat imádkoztunk azért, hogy miként valósulhasson ez meg. Legyen vonzó, felszabadult légkörben, de ugyanakkor a tartalom mindenképp legyen hathatós, és emellett célravezető is. Igy fogalmazódott meg végül bennünk a VISZ Piknik elnevezés. Együtt lenni azokkal, akik ugyanazért küzdünk, mégpedig – hogy a gyermekek megismerjék a Megváltónkat! Mindig nagy kihívás az, hogy valamit egy szívvel és egy lélekkel tegyünk. Pedig a fenti ige alapján bizony az áldás ehhez köthető! 

Az első kihívás a helyszín jó megválasztása. Rengeteg tanya van a környéken, ahol festői táj, gyönyörű épületek kényeztették volna a lelkünket. De mint kiderült, egy ilyen hely bérlése minimum 100 000 forintba is belekerült volna. Ennyit nem engedhetünk meg, még akkor sem, ha ez egy rendkívüli missziós alkalom lesz. S akkor egy szép nap gyermekeinkkel játszottunk a fülöpházi játszótéren, s abban a pillanatban más szemmel néztem azt a helyet. Épp az, amire szükségünk volt. Zöld üde gyep, szépen lenyírva, öntözve, kemencék, és persze közvetlen mellettünk a kultúrház, s mint később kiderült, edények, bogrács üst, amiben főzhetünk, minden rendelkezésünkre állt. Az Úr megadta, hogy a Polgármester, és a jegyző nagy segítségünkre legyen a szervezésekben, melyért köszönet illeti őket!

Volt éneklés, áhítat, előadás, a gyermekeknek bibliai lecke, és játék a játszótéren. Minden nagyon szépen zajlott. Több, mint negyvenen voltunk a gyermekekkel együtt, áldott imaközösségben, és a végén vacsorával (finom gulyásleves), és hosszan tartó beszélgetésben, testvéri közösségben lehettünk együtt. Köszönet a testvéreknek azért, hogy készpénzben, vagy természetbeni adományaikkal hozzájárultak programunk megvalósításához.

Hisszük, hogy ez a találkozó alapjai annak a szolgálatnak, melyben az Úr különleges áldásait készítette el ennek a vidéknek. Szeretnénk, ha folytatása lenne ennek a programnak, és még szorosabbra fűződnének azok a szállak, amelyek összekötnek bennünket ebben a szolgálatban!

SDG