A növekedés csodája

A minap elővettünk egy videót, melyet az egyik táborozásunk alkalmával készítettünk. A ma 3 éves Lídia kislányunk 7 hónapos volt, és az édesanyja karjában ült, és épp ebédeltek. Odagyűltek a családunk apraja nagyja, még maga Lídia is, és azon tanakodtak, hogy a filmen szereplő kislány Lídia, vagy a kisebb lányunk Emília. Ekkor Levente megszólalt, hát ez Lídia, Emília, akkor még meg sem született. S akkor elmondtam Lídiának, hogy milyen nagyra nőttél, és azt, hogy édesanya gondoskodott arról, hogy ilyen szépen megnőhess!

Van, amikor elcsodálkozunk egy kisgyermek növekedésén, van, amikor nem győzzük várni, hogy mikor ül, áll, vagy indul el. Nem szólva a beszédéről, amit elvárunk, hogy nekünk mondja ki az első szót… Hasonló ez az Örömhír Klubjainkra is. Vannak gyermekek, akik hitre ébrednek, és látjuk az életükben a megtérés gyümölcseit, maguktól növekednek, mások viszont egyhelyben topognak, sokat küszködnek az üdvbizonyosság kérdésével, vagy a környezete hatására világi dolgokba keverednek. Nemrég egy tanfolyamot tartottunk a feleségemmel együtt, és az volt a cél, hogy a segítsünk tanítóknak a hitben járó gyermekek lelki növekedésüket elősegíteni, ill. serkenteni. Ehhez hozzá tartozott a hívő gyermek hitben növekedésének általános áttekintéstől kezdve, a személyes lelkigondozói beszélgetésen át, az aranymondás, sőt, a Misszió látásuk kibontakoztatásuktól egészen a hívő gyermekeknek szóló bibliai leckékig.

A 6 hallgatónk mind gyakorlott Örömhír tanítók voltak. Mikor meghirdettük a tanfolyamot, sokan terveztek eljönni, de folyamatosan lemorzsolódtak, sőt a betegségem is közbejött, így végül Fornoson szerveztük meg. Két héten keresztül folyt az oktatás, és mivel már tavaszodott, és elkezdődtek a kerti munkálatok, és a diákjaink mind aktív zöldségtermesztők, volt olyan nap, hogy mindössze 3 órát tartottunk meg, mert nem volt többre lehetőségünk.

A tanfolyam végén, mindenkinek kirajzolódott, hogy mik azok az elemek, amelyeket szeretné beépíteni a tanításába, ill. a szervezéseibe. Volt, aki azt mondta: „Nem is gondoltam, hogy ennyire összetett a munkám, hogy ennyi dologra részletesen oda kell figyeljek!” Igen, sok esetben mi, akiket Isten oda rendelt a gyermekek közé, nem látjuk, a hívő gyermekek szükségleteit. Nem vesszük észre, hogy egyik gyermekben természetes lelki növekedés van, talán, mert hívő családban élnek, más gyermekek környezetében a televízió, és a számítógép döng egész nap, ami megakadályozza abban, hogy a lelki növekedése biztos, és egyenletes legyen. Nagy a felelősségünk! Átgondoltan meg kell tervezzük a szolgálatunkat, és oda kell figyelnünk, milyen eledelt készítek elő a gyermekeknek!

Hálásak vagyunk az Úrnak az elvégzett tanfolyamért, és azért, mert sokan imában hordozták, és azt kérem, hogy hordozzuk imában a hallgatókat, hogy az elhangzott tárgyakat építsék be a szolgálatukba!

A témával kapcsolatban bővebben olvashatsz Itt