Barta Család

Barta Család
Piciny családunk

2013. április 23., kedd

Ukrajna Árvák nélkül!


 "Tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban, és szeplő nélkül megtartani magát e világtól." (Jakab 1:27).
ÁRVÁK A VILÁGBAN
Az UNICEF végrehajtó igazgatója bejelentette, hogy a mai napra a világ legnagyobb árva
sági problémájával találjuk szembe magunkat és a világ válasza erre a krízisre teljes mértékben elégtelen. Világszerte 150 mіllió árva gyermeket tartanak nyilván  melyekből a legtöbb az Afrikai Szaharában él.
A probléma azonban nem áll messze tőlünk, hiszen Ukrajnában 100.000 árva gyermek van. Az árva gyermekek ebben a világban család és remény nélkül élnek. Ha elbeszélgetünk egy árvaházban nevelkedő gyermekkel, akkor tapasztalhatjuk, hogy nagyon gyakran beszélnek arról, mennyire hiányzik számukra a család, és hogy mennyire akarnának egyet. Számukra nincs apai támogatás, nincs anyai szeretet, és senki sem kíséri szemmel őket eredményeikben, vereségeikben. Ezeknek a gyermekek szükséges egy stabil, biztonságos, szerető család, és ezek a gyermekeknek szükséges az, hogy családba vegyék ki őket, olyan emberek, akik "az örökbefogadás szelleme" által vannak vezényelve- ez a legfőbb szükség.
A legtöbb keresztyén, akik gyülekezetbe járnak, már sokszor hallottak prédikációt arról, hogyan kell megtartani magunkat szeplőtelennek ebben a világban, és arról hogyan lehet megtisztulni a Krisztusban. Azonban, ehhez képest sokkal kevesebbet hallunk prédikációkat arról, hogy szükség gondoskodni az árvákról. Azt, hogy mennyire fontos az árvák, özvegyek és jövevények felőli gondoskodás megláthatjuk a Szentírásban, hiszen a Biblia több mint 60 alkalommal említi. Ezek az emberek valószínűleg nagyon kedvesek Istennek, ha olyan gyakran említi őket.
A Jób könyvében, azt látjuk, hogy Isten előtt Jób egyenes és istenfélő ember volt, csak azért, mert meghívott otthonába árvákat: " Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt!" (Jób 31:18). Jób nemcsak ajándékokat adott ezeknek az árváknak vagy adományozott az ünnepekre. Ő hazahozta őket és apjukként volt jelen életükben.
A valóság az, hogy mi nem nagyon különbözünk az árváktól, akik hazánkban élnek. Talán úgy neveltek fel minket szüleink, hogy szerettek és törődtek velünk. De lelki értelemben árvák voltunk, amíg Isten örökbe nem fogadott minket az Ő Fiában, Jézus Krisztusban. És hála az ő rendkívüli szeretetének, lehetőséget kaptunk arra, hogy az élő Isten fiaivá és leányaivá váljunk: "A szerint, a mint magának kiválasztott minket Ő benne a világ teremtetése előtt, hogy legyünk mi szentek és feddhetetlenek Ő előtte szeretet által. Eleve elhatározván, hogy minket a maga fiaivá fogad Jézus Krisztus által az Ő akaratának jó kedve szerint."(Efézus 1:4-5).
Legtöbben még mindig nem vagyunk tisztában Isten felhívásával, hogy törődjünk az árvákkal. Élve egy olyan országban, ahol ilyen sok árva van, tudatában vagyunk annak, hogy léteznek, de még soha nem gondolkodtunk el komolyan azon, hogy milyen szerepet töltenek be életükben. De most, hogy tudod, hogy Isten hogyan kapcsolódik e gyermekekhez, többé már nem hagyhatod figyelmen kívül azt a felelősséget, amely ez által a tudás által ruházódik ránk.
November 11-én megtettük az első lépéseket. A Sámuel alapítvánnyal karöltve részt vettünk az árvákért való imádságban. Igyekeztünk minden gyülekezetbe eljuttatni a plakátokat, felhívásokat, és bízunk benne, hogy lesz folytatás, lesznek örökbefogadások is! Adja az Úr, hogy az elhangzott imádságok meghallgatásra találjanak, és a keresztyén társadalmunk még többet tegyen az árvákért!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése